A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya 2026. március 3-án Széttartó identitások a kora újkori Magyar Királyságban címmel műhelykonferenciát rendezett, amely a Tarnai Andor emlékévben elkezdett párbeszédet folytatta a kora újkori Magyar Királyságbeli nemzetiségek identitásának formálódásáról.
Az előadások a kora újkori szövegekben megragadható etnogenezist, a vallási eszmerendszerben gyökerező öntudatot és önértelmezést, valamint a nemzetiségi nyelvek identitásformáló hatását vizsgálták.
A konferencia programja letölthető.
A kora újkori Magyar Királyság multietnikus államalakulat volt, olyan értelmiséggel, amelyet eredetére, neveltetésére, nyelvére tekintve sem jellemezhetünk ugyanazokkal a tulajdonságokkal. A 17. század első évtizedeiben bekövetkező történelmi változások dinamizálták a nemzetiségek és felekezetek közötti kollektív diskurzus létrejöttét, amelynek során azok újraértelmezték a Magyar Királysághoz való tartozásukat és az ennek leírására szolgáló natio, populus, gens, civitas és patria fogalmakat. A kialakuló identitások a különböző nemzetiségek történeti irodalmában és a historia litteraria korai törekvéseiben őrződtek meg leginkább.
