Közép- és kelet-európai osztály

2022. november 16–17-én a Vilniusi Egyetem, Bölcsészettudományi Karának Litván Irodalom és Folklór Intézete Az irodalmi kánon revíziója a posztkommunista társadalmakban címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet két munkatársa, Magdalena Garbacik-Balakowicz és Visy Beatrix is részt vett.

A kétnapos konferencia tizenöt előadása elsősorban a létező szocializmus korszakában alkotó szerzők életrajzának, narratíváinak és műveinek tudományos újraértelmezésével, az oktatási rendszerek átalakulásával, az esztétikai értékek és értékelésmód változásaival, a posztkommunista irodalmi kánonok történeti narratívájával és kollektív emlékezetével, valamint a társadalmi, nemi, etnikai és kulturális sokszínűség legújabb kánonbeli megjelenítésével foglalkozott.

Az 1980-as évektől kezdődően a nyugati irodalmi kánon több tudományterület irányából is megkérdőjeleződött, mivel nem képviselte a társadalmi, etnikai és kulturális sokszínűséget. A kánonháborúk arra késztették a tudományos kutatókat, hogy újragondolják, újrafogalmazzák az irodalmi kánon(oka)t mint sokrétű és többfunkciós szociolkulturális konstrukció(ka)t.

A 20. század végén a posztkommunista társadalmakban is heves viták kezdődtek a kánonról. A Nyugattól eltérően Kelet- és Közép-Európában elsősorban ideológiai és politikai váltások határozták meg a nemzeti kánonok átalakulását. A posztszovjet és posztkommunista kulturális elit elkezdte feldolgozni és újraértelmezni a hidegháborús időszak irodalmi jelenségeit.

Az irodalmi kánon felülvizsgálata a posztkommunista társadalmakban magában foglalja a szocializmus korszaka előtti idők és a száműzetés irodalmi örökségének reintegrációját is. Tiltott, az olvasók számára ismeretlen, elérhetetlen művek válhattak nyilvánossá, az irodalmi kánonok átértékelésének folyamata megkezdődött.

Visy Beatrix, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának tudományos munkatársa Locked in The Ivory Tower [Elefántcsonttoronyba zárva] címmel Babits Mihály 1945 utáni kanonikus pozíciójáról, az irodalmi kánonból való kiszorulásáról, a költőt a korszakban ért vádakról és azok okairól tartott előadást. Kiemelten foglalkozott a Rákosi-korszak irodalompolitikai elveivel és torzító eljárásaival, valamint a Babits-kutatás alakulásával 1945-től napjainkig. Ennek tükrében tárgyalta továbbá Nemes Nagy Ágnes, a szintén betiltott szerző Babitshoz fűződő viszonyát és a nyugatos költőről írt Babits szerkesztő úr című drámáját.

Magdalena Garbacik-Balakowicz, a BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai osztályának tudományos segédmunkatársa Sándor Márai – from Persona Non Grata to Canonical Writer [Márai Sándor – persona non gratából lett kanonizált író] címmel tartott előadást. Rámutatott azokra a szempontokra, amelyek befolyásolták Márai Sándor munkásságának különböző értelmezéseit, valamint felvázolta az életművével kapcsolatos, pályája során és posztumusz is fellángoló vitákat. Az elemzés rámutatott a Márai szépirodalmi műveinek recepcióját a 20. század folyamán és napjainkban befolyásoló társadalmi, politikai és történelmi körülményekre.

A konferencia programja, az előadások összefoglalói valamint az eseményen készült képek a szervező intézmény honlapján elérhetők.

Fotók: Aistė Kučinskienė