A Hungarnet Egyesület 2024. április 3–5. között Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésével rendezte meg a 33. NETWORKSHOP konferenciát.
A felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legnagyobb magyarországi számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai szakmai találkozóján a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Dobás Kata és Tüskés Anna, valamint Fellegi Zsófia, Palkó Gábor és Szemes Botond vett részt a digitális szövegfeldolgozás egyes módszertani kérdéseit és gyakorlati tapasztalatait összefoglaló előadással.
A konferencia programja letölthető.
Palkó Gábor Posztmodern intertextualitás és digitális szövegkiadás című előadásában arra kereste a válaszokat, hogy Esterházy Péter prózaretorikája hogyan hat a kritikai szövegszerkesztés gyakorlatára, hogyan lép párbeszédbe egymással a 20. század második fele egyik legnagyobb hatású magyar prózaírójának radikális intra- és intertextuális szövegképzése és a digitális kiadás elveinek kidolgozása. Az előadás kitért arra is, hogy a hagyományos filológiai gyakorlat, a „szoros olvasás” módszertana, valamint a „távoli olvasás”, a számítógépes szöveghasonlósági módszerek hogyan kapcsolódnak a szövegkiadás gyakorlatában, illetve hogy a számítógépes intertextualitás-elemzés „hagyományos”, szabályalapú és mesterséges intelligencián alapuló, mélytanulásos módszertanai hogyan illeszthetők be a digitális genetikai szövegkiadás keretei közé.
A konferencia második napján villámelőadások megtartására is lehetőség nyílt. Palkó Gábor előadása központi kérdésének felvetése mellett – vajon valóban a digitális filológusok lesznek-e az emberi nyelv és gondolkodás új számítógéptudományának megalapítói – a nyelvmodellek fejlesztéséről, a kulturális örökség feldolgozása során kirajzolódó feladatokról beszélt.
Fellegi Zsófia Digitális kiadások migrációja: gépi és emberi intelligencia együttműködése című előadásának központi témája a DigiPhil új infrastruktúrája, az átállás tapasztalatainak ismertetése volt. A korábbi és az új infrastruktúra közötti migrációs nehézségekről, a hagyományos adatkonverziós módszertanok és a mesterséges intelligencia integrálásáról szólva az előadás bemutatta a migrációs folyamat különböző szintjeit, a kiadások alapjául szolgáló TEI XML fájlok egységesítését, a repozitórium-szoftverek sajátosságaiból fakadó eltérések vizsgálatát, valamint érintette a jelölőnyelvek és a szemantikus adatgazdagítás strukturális problémáit.
Tüskés Anna és Dobás Kata A magyar irodalomtörténet bibliográfiájának migrációja az ITIdata szemantikus adatbázisba (gyakorlatok és tanulságok) című közösen megtartott előadása az MTA Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályán készült, A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című tízkötetes összefoglaló munkáról adott részletes áttekintést. Tüskés Anna a kiadott kötetek online bibliográfiai szolgáltatásáról, a 2013-tól indult új gyűjtés menetéről számolt be részletesen. Dobás Kata a több mint 100 ezer rekordot tartalmazó bibliográfiai adatbázis migrációjának előkészítő munkálatait, tanulságait és eredményeit, valamint a folyamat során alkalmazott adatgazdagítás különböző formáit ismertette.
Szemes Botond Ismétlés és innováció drámákban. Kísérlet a szereplői szólamok újdonságának mérésére címmel Nagy Mihállyal közösen tartott előadást a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriummal folyó együttműködés keretében a szövegstatisztikai és stilometriai vizsgálati módszerek eredményes alkalmazásának lehetőségeit szemléltetve.
Az előadások anyagából a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan lektorált és elektronikusan publikált (Open Access) konferenciakötet készül.
