Eseménynaptár
A XVIII. századi osztály vitaülése: A Magyar Voltaire. Egy kiadatlan monográfia elé
2025. április 08., Kedd, 16:30
Találatok : 27
Létrehozta: Sarankó Márta
A BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya 2025. április 8-án 16:30 órakor vitaülést rendez, amelyen A Magyar Voltaire. Egy kiadatlan monográfia elé címmel Szász Géza és Székesi Dóra tart előadást.
Penke Olga a 2010-es években kezdte monográfiába szervezni kutatásainak eredményeit a „A Magyar Voltaire” munkacímű kötet előkészítésével, amelynek anyaga a 18. századi magyar fordítások alapján mutatja be Voltaire prózai műveinek recepcióját, betekintést nyújtva a fordítástörténet műhelytitkaiba, a francia-magyar irodalmi kapcsolatok elkötelezett kutatójának munkamódszereibe. Az előadók a kéziratos anyag ismeretében rekonstruálják a monográfia szerkezetét.
Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem
A francia felvilágosodás magyarországi recepciójának feltárásához megkerülhetetlen a legjelentősebb szerzők korabeli fogadtatásának bemutatása, értékelése, akár önálló kötetekben.
Tanulmányokban, sajtótermékek elemzésében számos részeredmény felbukkant, de a kor legnépszerűbb szerzője, Voltaire magyarországi visszhangjának átfogó, egységes módszertan szerinti bemutatása egészen a 21. század elejéig váratott magára.
Évtizedek óta folytatott kutatásainak eredményeit Penke Olga a 2010-es években kezdte átdolgozni, monográfiába szervezni „A Magyar Voltaire” munkacímű kötet előkészítésével, amelynek anyaga a 18. századi magyar fordítások alapján mutatja be Voltaire prózai műveinek honi recepcióját.
Munkája során a fordítói kísérletek értelmezésével a fordítások és a Voltaire iránti érdeklődés minden eddiginél árnyaltabb percepcióját valósította meg, betekintést nyújtva a recepciókutatás és a fordítástörténet műhelytitkaiba, a francia-magyar irodalmi kapcsolatok elkötelezett kutatójának munkamódszereibe.
Munkája során a fordítói kísérletek értelmezésével a fordítások és a Voltaire iránti érdeklődés minden eddiginél árnyaltabb percepcióját valósította meg, betekintést nyújtva a recepciókutatás és a fordítástörténet műhelytitkaiba, a francia-magyar irodalmi kapcsolatok elkötelezett kutatójának munkamódszereibe.
Penke Olga, a mester és barát fájdalmasan korai távozása miatt a könyv akkor nem készülhetett el, a hagyatékban fennmaradtak jelentős részben véglegesnek jelzett kéziratelemek. Az előadók arra vállalkoznak, hogy a kéziratos anyag ismeretében rekonstruálják a monográfia szerkezetét, az egyes részek által feltárt, megválaszolt kérdéseket, az esetleges további kutatási irányokat, és ehhez kapcsolódóan áttekintsék a recepciókutatás módszereit, nehézségeit, kihívásait.
Tanulmányokban, sajtótermékek elemzésében számos részeredmény felbukkant, de a kor legnépszerűbb szerzője, Voltaire magyarországi visszhangjának átfogó, egységes módszertan szerinti bemutatása egészen a 21. század elejéig váratott magára.
Évtizedek óta folytatott kutatásainak eredményeit Penke Olga a 2010-es években kezdte átdolgozni, monográfiába szervezni „A Magyar Voltaire” munkacímű kötet előkészítésével, amelynek anyaga a 18. századi magyar fordítások alapján mutatja be Voltaire prózai műveinek honi recepcióját.
Munkája során a fordítói kísérletek értelmezésével a fordítások és a Voltaire iránti érdeklődés minden eddiginél árnyaltabb percepcióját valósította meg, betekintést nyújtva a recepciókutatás és a fordítástörténet műhelytitkaiba, a francia-magyar irodalmi kapcsolatok elkötelezett kutatójának munkamódszereibe.
Munkája során a fordítói kísérletek értelmezésével a fordítások és a Voltaire iránti érdeklődés minden eddiginél árnyaltabb percepcióját valósította meg, betekintést nyújtva a recepciókutatás és a fordítástörténet műhelytitkaiba, a francia-magyar irodalmi kapcsolatok elkötelezett kutatójának munkamódszereibe.
Penke Olga, a mester és barát fájdalmasan korai távozása miatt a könyv akkor nem készülhetett el, a hagyatékban fennmaradtak jelentős részben véglegesnek jelzett kéziratelemek. Az előadók arra vállalkoznak, hogy a kéziratos anyag ismeretében rekonstruálják a monográfia szerkezetét, az egyes részek által feltárt, megválaszolt kérdéseket, az esetleges további kutatási irányokat, és betekintést nyújtsanak a recepciókutatás módszereibe, nehézségeibe, kihívásaiba.
