Eseménynaptár
Többre becsülni a gondolkodás etikáját – kerekasztal-beszélgetés Németh G. Béla születésének 100. évfordulója alkalmából
2025. március 12., Szerda, 17:00
Találatok : 35
Létrehozta: Sarankó Márta
Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport 2025. március 12-én 17:00 órától Többre becsülni a gondolkodás etikáját címmel előadást és kerekasztal-beszélgetést rendez Németh G. Béla születésének 100. évfordulója alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézet emeritus professzora, Dávidházi Péter részvételével.
Az eseményt Gintli Tibor nyitja meg, majd Eisemann György expozéja után Bónus Tibor, Dávidházi Péter, Eisemann György, Kulcsár Szabó Ernő, Orosz Magdolna, Széky János és Vaderna Gábor beszélget Németh G. Béla munkásságáról Szirák Péter vezetésével.
Helyszín: ELTE BTK, földszint, 011-es terem
(1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.)
(1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.)
Németh G. Béla irodalomszemléletének nyitottsága, kutatói módszereinek és esztétikai ítéleteinek szigora és következetessége, széles, a társművészeteket és társtudományokat is átfogó látóköre, a magyar irodalomra nemzetközi összefüggéseiben tekintő európaisága, tudósi és emberi tartása pályájának konszenzuális értékei.
A tudományos ülés célja az emlékező tiszteletadás mellett egyúttal az irodalomtudósi teljesítmény hatástörténeti mérlegelése. Mit tanulhatunk Németh G. Béla munkásságából? Milyen párbeszédet képesek ma előhívni irodalom- és gondolkodástörténeti koncepciói, nemzedékek versolvasását meghatározó líraelméleti fogalmai, tudománytörténeti eredményei és módszertani ajánlatai? Felmerül a kérdés, hogy ma, a tömegtársadalom és a tömegmédiumok korában, az egyetem és általában a képzés többrétű válságának idején vajon mennyire időszerű az a gondolata, hogy „csak személyiséggé lett, alkotott egyének összessége lehet értékes közösség, hozhat létre valódi kultúrát”.
A tudományos ülés célja az emlékező tiszteletadás mellett egyúttal az irodalomtudósi teljesítmény hatástörténeti mérlegelése. Mit tanulhatunk Németh G. Béla munkásságából? Milyen párbeszédet képesek ma előhívni irodalom- és gondolkodástörténeti koncepciói, nemzedékek versolvasását meghatározó líraelméleti fogalmai, tudománytörténeti eredményei és módszertani ajánlatai? Felmerül a kérdés, hogy ma, a tömegtársadalom és a tömegmédiumok korában, az egyetem és általában a képzés többrétű válságának idején vajon mennyire időszerű az a gondolata, hogy „csak személyiséggé lett, alkotott egyének összessége lehet értékes közösség, hozhat létre valódi kultúrát”.
