A vitaülésen Golyán Ádám tart előadást Adalékok Andrád Sámuel életművének vizsgálatához címmel. 
Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (1118 Bp., Ménesi út 11–13., 1. emelet). 
A meghívó letölthető.

A 2022. évi Hopp Lajos-díjat Kecskeméti Gábor, a BTK Irodalomtukományi intézet igazgatója, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja adja át.

A díjátadás után a díjazott összefoglalja tanulmányát.

A 18. század második felének érzékeny irodalmában a természeti jelenetek egyik csoportja a viharok lefolyását, pusztítását, hatásait mutatja be. Ha az ezeket tartalmazó műveket (főként regényeket) olyan fikciós alkotásoknak tekintjük, amelyek középpontjában az antropológiai tulajdonságként fölfogott érzékenység, valamint ennek optimális működése áll, akkor a természeti jelenségeket, esetünkben a viharokat, a művek szereplőivel szembeni kihívásokként, cselekményalakító tényezőként vehetjük számításba.

A viharokkal szemben fontos a megfelelő szemlélői pozíció, főként a fizikai és mentális távolságtartás, amely lehetővé teszi, hogy az égi háborút fenségesnek lássuk. Kiemelten igaz mindez az érzékeny regények főszereplőire, akik fiatal koruk és melankolikus kedélyük okán a korszak fölfogása szerint hajlamosak hevesen reagálni az erőteljes külső hatásokra. A rajongó viselkedés, a fegyelmezett természetélvezet és érzelemmegélés elvetése, amint az elemezett magyar és világirodalmi példák tanúsítják, akár halálos lelki betegségekhez is vezethet. Ezek tragikus végkimenetelét az érzékeny irodalom inkább elrettentő példaként tárja az olvasók elé, mintsem a szenvedélyek propagálásának szándékával.

***

A szeptemberi vitaülés előadása:

Golyán Ádám

Adalékok Andrád Sámuel életművének vizsgálatához

Andrád Sámuel életének jelentősebb eseményeit tekintve még a legalapvetőbb adatokban is jelentős eltéréseket mutatkoznak a szakirodalomban. Születésének körülményei, tanulmányai máig tisztázatlanok voltak. Az életmű újabb, szisztematikus tanulmányozása során számos, eleddig ismeretlen, minden bizonnyal Andrádtól származó mű és magánlevél bukkant elő.

Legismertebb műve, az Elmés és mulatságos rövid anekdoták címet viselő gyűjtemény forrásait György Lajos korábban zömmel már azonosította, ám valószínűleg maga a gyűjtő is kiegészítette azokat a saját szerzeményeivel, amelyeket életének eseményei inspiráltak. A kötet egyik, talán legérdekesebb darabja a Berekesztő prédikáció, ami teljesen eltér a gyűjtemény többi darabjától.

Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay-terem
(1118 Bp., Ménesi út 11–13., 1. emelet)