Eseménynaptár
Szöveg és klandesztinitás a hosszú 18. században [előadás | online]
2022. június 24., Péntek, 17:00
Találatok : 169
Létrehozta: Sarankó Márta
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében tart előadást Szöveg és klandesztinitás a hosszú 18. században címmel Tóth Zsombor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa 2022. június 24-én, pénteken 17:00 órától.
Csatlakozás: https://us06web.zoom.us/j/87309957016
Tóth Zsombor előadása a hosszú reformáció (1500−1800) korszakalakzatán belül különít el egy alkorszakot, és ennek a periódusnak a szöveghasználat-történetét tárja fel példákon keresztül. Az 1680 és 1800 között megjelenített hosszú 18. században a nyomtatott és kéziratos nyilvánosság párhuzamosan vagy néha egymást kiegészítve tett hozzáférhetővé szövegeket. A nyomtatott és kéziratos könyvek produkciója és disszeminációja olyan komplex szöveghasználatot implikált, amelynek során, különösen a fordítások esetében, a szövegek egy fajta fluiditása képződött meg. A másolt, továbbírt, végül nyomtatott szövegek mindig variánsokban léteztek, tulajdonosaik pedig folyton módosították őket igényeiknek és privát céljaiknak megfelelően. A református szerzőségű nyomtatott és kéziratos korpusz esetében megjelenő „klandesztinitás” jelensége nemcsak a titkosság/titoktartás jegyében működött, hanem a vallási perzekúcióval szembeni református ellenállás egyik sajátos kifejeződése is volt.
Csatlakozás: https://us06web.zoom.us/j/87309957016
Tóth Zsombor előadása a hosszú reformáció (1500−1800) korszakalakzatán belül különít el egy alkorszakot, és ennek a periódusnak a szöveghasználat-történetét tárja fel példákon keresztül. Az 1680 és 1800 között megjelenített hosszú 18. században a nyomtatott és kéziratos nyilvánosság párhuzamosan vagy néha egymást kiegészítve tett hozzáférhetővé szövegeket. A nyomtatott és kéziratos könyvek produkciója és disszeminációja olyan komplex szöveghasználatot implikált, amelynek során, különösen a fordítások esetében, a szövegek egy fajta fluiditása képződött meg. A másolt, továbbírt, végül nyomtatott szövegek mindig variánsokban léteztek, tulajdonosaik pedig folyton módosították őket igényeiknek és privát céljaiknak megfelelően. A református szerzőségű nyomtatott és kéziratos korpusz esetében megjelenő „klandesztinitás” jelensége nemcsak a titkosság/titoktartás jegyében működött, hanem a vallási perzekúcióval szembeni református ellenállás egyik sajátos kifejeződése is volt.
Dr. Habil. Tóth Zsombor, irodalomtörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve az MTA BTK Lendület Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport vezetője.
