A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata 2022. június 13–14-én Fordítás és recepció címmel rendezi meg következő közös konferenciáját, amely az Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának eseménye. 

A konferencia programja letölthető.

A fordítástudományi fókuszú vizsgálatokban a műfordítói gyakorlatok elemzése mellett a fordíthatatlanság (kulturális vagy nyelvi) okainak tárgyalása is fontos szempont. A recepciótörténetet faggató kutatások pedig az „idegen” művek és szerzőik hazai, illetve magyar szerzők külföldi fogadtatástörténetével foglalkoznak, hiszen a magyar irodalom világirodalmi és a világirodalom magyar irodalmi jelenléte a műfordításokon keresztül közvetlenül ragadható meg.

A konferencia két hívószava számos megközelítési alternatívát támogat. Hol ér véget a műfordítás, és honnan kezdődik az autonóm szöveg? Hogyan fordítható a „kis” és „nagy” nyelvekre a modern és kortárs magyar líra és próza? Mit mondhatunk el egy-egy mű vagy (részleges) életmű fordításairól, befogadástörténetéről, fordíthatóságának és recepciójának speciális kérdéseiről? A kétnapos tanácskozás előadásai ilyen és hasonló problémákat járnak körül.

A konferenciát a Balassi Kiadó Opus irodalomelméleti sorozatának hármas könyvbemutatója zárja.

Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.,
Bölcsészettudományi Kutatóközpont, V. emelet, 33-as terem

Június 13. délelőtt: határesetek

Visy Beatrix: „A kudarc hazamegy” ­– többnyelvűség, nyelvelhagyás, fordíthatóság Tompa Andrea Haza című regényében

Deczki Sarolta: Határon – Agota Kristof recepciója

Horváth-Márjánovics Diána: A Haldimann-network. Eva Haldimann irodalmi kapcsolati hálója és a Mészöly-recepció

Boka László: „A ti énekléstek ordítás”. Az eget ostromló lángszellemektől a hitvány sajtkukacig. A Holnap antológiák fogadtatásáról – hét tételben

Szénási Zoltán: Az Énekek éneke vajon saját ének-e? Kísérlet egy Babits-mű státuszának meghatározására

Major Ágnes: Mi lett volna, ha...? A Franklin kiadatlan Csáth-kötetéről

Június 13. délután: idegenből magyarra

Ladányi István: Isidora Sekulić vajdasági magyar recepciója

Sági Varga Kinga: Recepció és orientáció. Szerb irodalom Juhász Erzsébet olvasatában 

Oláh Tamás: Branislav Nušić polgárkritikája a vajdasági magyar színpadokon a kora ötvenes években

Faragó Kornélia: Szemelvények a szerb modernitás befogadástörténetéből

Földes Györgyi: Játék a tűzzel, avagy mennyire fordíthatatlanok az Oulipo-művek?

Június 14. délelőtt: magyarból idegenre

Kappanyos András: A recepció és a receptorok: mit vár tőlünk a világirodalom?

Muntag Vince: Nyelvi átváltás és kulturális adaptáció Molnár Ferenc Liliomjának angol és német nyelvű változataiban

Káli Anita: From the puszta: Móricz Zsigmond és angol nyelvű fordításai

Harkai Vass Éva: A kortárs magyar líra szerb fordításban

Marko Čudić: Jelentés a műhelyből: Krasznahorkai László Megy a világ című könyvének fordítási problémáiról

---------------

A kép forrása: Dark Side of the Moon