Hírek

Az MTA BTK ITI Reneszánsz Osztálya a Miskolci Egyetemmel, illetve közép- és délkelet európai Refo500-as partnerintézményeivel együttműködésben szervezte meg Bethlen Miklós (1642‒1716) halálának 300. évfordulója alkalmából a megemlékező és tudományos emlékévet.

Az emlékév célja az volt, hogy Bethlen Miklós munkásságát ismertessük, illetve nemzetközi kontextusokban újrapozicionálva, hazai és külföldi kutatók részvételével értékeljük. Bethlen Miklós mentális világa és valóságértelmezése politikusi tevékenysége révén (különös tekintettel szerepére a Diploma Leopoldinum kialakításában) jelentős hatással volt nemcsak a 18. századi Erdély, de a Habsburg Birodalom történelmének alakulására is. Külön figyelmet szenteltünk azoknak az irodalomtörténeti kérdéseknek a megvitatására, amelyek a kancellár írásainak filológia-textológiai, illetve eszmetörténeti sajátosságait érintették. Feltett célunk volt a Bethlen Miklósra vonatkozó sajátos irodalomtörténeti tudás kritikai reflektálása.

Az emlékév megszervezésére felállított BM300 munkacsoport (Fajt Anita, Jankovics József, Kecskeméti Gábor, Máté Ágnes, Papp Ingrid, Szilágyi Emőke Rita, Tóth Zsombor és Zászkaliczky Márton) 2015 januárjában jött létre, és 2016. január 27. és október 27. között 5 eseményt szervezett meg.

A január 27-ére időzített nyitás az emlékév szakmai koncepcióját és rendezvénystruktúráját ismertette, ugyanakkor megjelölte azokat a kutatási perspektívákat, amelyek az emlékév lezárulása után is folytatódnak és publikálható eredményekhez vezetnek. Tóth Zsombor tudományos előadása Fogság és élettörténet: Bethlen Miklós íráshasználatának irodalomtörténeti és historiográfiai relevanciái címmel az emlékév szakmai kihívásait tekintette át a kora újkori börtönirodalom komparatív kontextusaitól a kéziratos nyilvánosság alkalmazásainak lehetőségéig.

A rendezvényt a Bethlen-év koordinálására készült honlap bemutatója követte. Az emlékév lezárása után a honlap a további Bethlen-kutatások kiindulópontja kíván lenni, ezért az év eredményeit a hivatalos nyomtatott megjelenések mellett ott is elérhetővé tesszük.

A rendezvénysorozat második állomása Kolozsvár volt, ahol a Refo500-partner Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral közös szervezésben tudományos konferenciára (Solitudo transylvaniae – Bethlen Miklós és kora) és kiállításra került sor 2016. április 15-én. A helyi hagyományoknak megfelelően a konferencia kétnyelvű volt, így Erdély kora újkori történelmét és kultúráját vizsgáló román szakértők is hozzájárulhattak a szakmai tanácskozáshoz. A BM300 csapat két tagja, Jankovics József és Tóth Zsombor tartottak itt előadást Bethlen Miklós irodalomtörténeti jelentőségéről. A konferencia sajátos erdélyi történeti vonatkozásokban hozott újdonságot és szolgáltatott új ismereteket a Bethlen-szakirodalomhoz és Bethlen-filológiához. Fontos kiegészítő adatok kerültek bemutatásra Bethlen Miklós és az erdélyi református egyház viszonyának ürügyén, továbbá értesülhettünk több kiadatlan Bethlen-levélről, amelyeket Nagybányán őriznek, végül izgalmas áttekintést kaptunk arról, hogy a korabeli szász források miként vélekedtek Bethlen Miklósról és politikai bukásáról. A konferencián elhangzott előadásokból egy olyan válogatás készült, amely az Irodalomtörténeti Közlemények Bethlen Miklósnak szentelt 3., tematikus számában (300 éve halt meg Bethlen Miklós, összeáll. Tóth Zsombor) jelentek meg.

A rendezvény keretében megnyílt kiállításon Bethlen Miklós és kortársai Kolozsváron elérhető kéziratos hagyatékának legértékesebb darabjait mutatták be. A kiállítás anyagának értékesebb szövegeit sikerült bedolgozni a Bethlen-bibliográfiába, főként, hogy a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár díjmentesen készített digitális felvételeket az igényelt kéziratokról. (Vö. Bethlen Miklós válogatott bibliográfia, bev. összeáll. Tóth Zsombor, Bp., Reciti, 2016.) Az emlékév keretében megjelent bibliográfia szintén elérhető az interneten.

Az emlékév legfontosabb eseménye a Miskolci Egyetemmel közösen megrendezett nemzetközi Refo500 konferencia volt, amely angol és magyar nyelvű előadásokkal emlékezett meg Bethlen Miklósról a magyar és nyugat-európai kortárs börtönirodalom történeti és kulturális kontextusában Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya / Tribute to Miklós Bethlen (1642–1716): Sources, Genres and Scribal Habits of Early Modern Prison Literature címmel. A konferencia első napjának a munkanyelve az angol volt, így az előadások elsősorban a kora újkori börtönirodalom európai (angol, német, holland stb.) tradícióját elemezték, majd a zárónapon a magyar irodalomtörténészek következtek, akik a magyar vagy magyarországi neolatin szöveghagyományt állították előtérbe. A konferencia világossá tette, hogy Bethlen Miklós életművét mindenekelőtt egy sajátos kora újkori kéziratosságban és ennek speciális nyilvánosságában kell szemlélnünk, illetve mélyebb értelmezéséhez a bemutatásra került nyugat-európai párhuzamokra kell hagyatkoznunk.

A konferencia anyagából magyar és angol nyelvű tanulmánykötetek készülnek. A magyarul elhangzott előadások egy része (Jankovics József, Máté Ágnes, Simon József és Tóth Zsombor tanulmányai) már megjelent az Irodalomtörténeti Közlemények Bethlen Miklósnak szentelt különszámában, a kiadatlan, átdolgozott előadások pedig majd a szerkesztett kötetben látnak napvilágot. Az angol nyelvű kötet a Vandenhoeck and Ruprecht kiadónál (Göttingen) szerkesztett Refo500 Academic Studies című sorozatban jelenik meg.

2016. szeptember 24-én került sor az MTA KIK tanácstermében A nehezebb olvasat témájú kerekasztal-beszélgetésre, amely Bethlen Miklós élettörténetét járta körül történeti, irodalmi és filozófiai szempontok alapján. A beszélgetést Tóth Zsombor vezette, beszélgető partnerei Oborni Teréz történész, Jankovics József irodalomtörténész és Horkay-Hörcher Ferenc filozófus voltak. A résztvevők kivétel nélkül az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai, így a Történettudományi és a Filozófiatörténeti Intézet is érdemben járult hozzá az emlékév szakmai eredményeihez. A beszélgetés fókuszában Bethlen Miklós fogságban keletkezett emlékirata állt, amelyről a beszélgetők általában is értekeztek, de bizonyos kiemelt szövegrészeket (pl. Bethlen portréja önmagáról, fogarasi látomása, fogsága körülményeinek leírása stb.) releváns eszmetörténeti kontextusok előtérbe állításával elemeztek. Bethlen műveltsége, írásművészete, illetve belső világának, főként kálvinista puritán spiritualitásának főbb jellemzői kétségtelenül alapos reflexióban részesültek. A beszélgetés hanganyagát rögzítettük, átírására és online publikálására a későbbiekben kerülhet sor.

A Bethlen Miklós-emlékév záró rendezvényére 2016. október 27-én került sor az MTA Könyvtár és Információs Központban. A kancellár halálának tehát pontosan 300. évfordulóján került bemutatásra a Bethlen Miklós válogatott bibliográfia, illetve az Irodalomtörténeti Közlemények tematikus száma. Az esemény és az emlékév értékelését Tóth Zsombor összegző beszámolója zárta le. A BM300 munkacsoport professzionális és elkötelezett munkájának köszönhetően a kancellár halálának 300. évfordulója méltó szakmai megemlékezést kapott, ezáltal is jelezve Bethlen Miklós személyének és életművének fontosságát az egész magyar kultúra számára.

Tóth Zsombor
tudományos főmunkatárs
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

Eredetileg megjelent: Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 121(2017), 156-158.

2016. október 27-én az MTA Könyvtár és Információs Központban tartott záró rendezvénnyel fejeződött be a Bethlen Miklós-emlékév. Pontosan a kancellár halálának 300. évfordulóján került tehát sor a Bethlen Miklós válogatott bibliográfia (bev. és vál. Tóth Zsombor, Bp., Reciti, 2016), illetve az Irodalomtörténeti Közlemények Bethlen Miklósnak szentelt tematikus száma (2016/3) bemutatására. Az esemény keretében az emlékévet Tóth Zsombor összegző beszámolója zárta le. Az emlékév megszervezésére létrejött BM300 munkacsoport (Máté Ágnes, Fajt Anita, Papp Ingrid, Szilágyi Emőke Rita, Jankovics József, Kecskeméti Gábor, Tóth Zsombor és Zászkaliczky Márton) 2015 januárjában állt fel, és 2016. január 27-től október 27-ig öt eseményt szervezett meg. A nyitó rendezvény az emlékév szakmai koncepcióját és rendezvénystruktúráját ismertette, ugyanakkor megjelölte azokat a kutatási perspektívákat, amelyek az emlékév lezárulása után is folytatódnak és publikálható eredményekhez vezetnek. A rendezvénysorozat második állomása Kolozsvár volt, ahol a Refo500-partner Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral közös szervezésben tudományos konferenciára (Solitudo transylvaniae, Bethlen Miklós és kora) és kiállításra került sor 2016. április 15-én. Az emlékév legfontosabb eseménye, a Miskolci Egyetemmel közösen megrendezett nemzetközi Refo500 konferencia angol és magyar nyelvű előadásokkal emlékezett meg Bethlen Miklósról a magyar és nyugat-európai kortárs börtönirodalom történeti és kulturális kontextusában (Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya / Tribute to Miklós Bethlen [1642–1716]: Sources, Genres and Scribal Habits of Early Modern Prison Literature). A konferencia anyagából magyar és angol nyelvű tanulmánykötetek készülnek. 2016. szeptember 24-én került sor „A nehezebb olvasat” témájú kerekasztal-beszélgetésre, amely Bethlen Miklós élettörténetét járta körül történeti, irodalmi és filozófiai szempontok alapján.

A kancellár halálának 300. évfordulóját méltó szakmai és érzelmi megemlékezés kísérte, jelezve Bethlen Miklós személyének és életművének fontosságát az egész magyar kultúra számára.

Az emlékév záróeseményén készült fényképek a fotógalériában láthatók.

2016. szeptember 21-én, szerdán került sor az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében „A nehezebb olvasat” ‒ Bethlen Miklós élete leírása magától című kerekasztal-beszélgetésre. Intézetünk három munkatársa, Jankovics József, Tóth Zsombor és Zászkaliczky Márton beszélgetett Oborni Teréz (MTA BTK TTI) történésszel és Hörcher Ferenc (MTA BTK FI) eszmetörténésszel Bethlen Miklós (1642‒1716) fogságban keletkezett emlékiratáról, a kancellár politikai vállalkozásairól, valamint közéleti pályájáról a koraújkori Erdély történetében. A rendezvény az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet BM300 munkacsoportja által szervezett Bethlen Miklós-emlékév utolsó előtti eseménye volt.

További képek a galériában. 

Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya/

Tribute to Miklós Bethlen (1642–1716): Sources, Genres and Scribal Habits of Early Modern Prison Literature

– nemzetközi tudományos konferencia ‒

Miskolc, 2016. május 18‒20.

A címben jelzett, sikeresen végbement konferencia menete az előzetes tervek szerint alakult. Az előadások a várakozásoknak megfelelően a megkívánt tematikába illeszkedtek, és jelentős szakmai eszmecserét eredményeztek mind magyar, mind pedig angol nyelven. A régi magyar irodalom kutatóinak hagyományos, minden év májusában megrendezett reneszánsz és barokk témájú konferenciái sorába is jól illeszkedett ez a mostani rendezvény, amely immár a 47. volt az 1970 óta töretlenül folyó sorozatban. A 2012 óta sorra kerülő rendezvényekhez hasonlóan a mostani is az MTA BTK és a Refo500 között létrejött partnerségi kapcsolat és közös kutatások részét képezte. Klaniczay Tibor akadémikus és intézetigazgató halála (1992) óta, aki az intézményes reneszánsz és kora újkori kutatások megteremetője és e konferencia-sorozat elindítója volt, először került sor egy teljes egészében kétnyelvű, azaz magyar és angol munkanyelvet implikáló REBAKUCS-konferenciára. Ezt elsősorban a külföldi előadók magas száma követelte meg, akik közül említést érdemelnek a következő tekintélyek: Prof. Dr. Herman Selderhuis a REFO500 nemzetközi Tudományos Konzorcium főigazgatója, Prof. Dr. Tom Freeman korábban a Cambridge-i, jelenleg az Essex-i egyetem professzora, Dr. Vera Baronin von der Osten-Sacken, a Berlini Egyetem oktatója, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia két kutatója, Dr. Eva Kowalska és Dr. Svorad Zavarsky. Az említetteken, és a magyarországi előadókon kívül Hollandiából és Romániából érkező kutatók járultak hozzá előadással a tudományos tanácskozáshoz.

A konferencia első napján a három plenáris előadás a konferencia tematikájának körüljárását, illetve az egyes alapkérdések élesebb megvilágítását szolgálta. Míg Jankovics József magyarul számolt be Bethlen Miklós politikai karrierjéről, Tom Freeman a mariánus mártírok köré szerveződő börtön-irodalom sajátosságairól beszélt angolul. Végül Tóth Zsombor angol nyelvű előadásában a magyar börtönirodalom kánonjait és főbb műveit tekintettet át és értékelte a magyar hagyományt részletesen nem ismerő külföldi előadók számára.

A konferencia második napján három angol nyelvű szekcióba szervezve hangzottak el az előadások. Az első szekció két nyitó előadása a kora újkori börtön és vallásos perzekúció teológiai háttereit és konfesszionális sajátosságait tárgyalta. Hyun-ah Kim impozáns illusztrációkkal kiegészített előadása a zsoltár-parafrázis és zsoltáréneklésnek a kora újkori börtöntapasztalathoz való termékeny viszonyulását szemléltette, míg Drosztmér Ágnes előadása, a magyar hagyományt is bevonva a szekció értelmezési horizontjába, a török fogságot megélt magyar rabokról és ezek irodalmi hagyatékáról beszélt. A második szekció tovább erősítette a komparatív szempont jelentőségét, mert míg Eva Kowalska a hasonló börtöntapasztalat és a szövegtípusok vizsgálata révén a persecutio decennalis magyar és szlovák áldozatait és egyszersmind írástudóit méltatta, addig Fazakas Gergely előadása Béldi Pálné Vitéz Zsuzsanna fogságát és a fogságban keletkezett zsoltárparafrázisainak irodalomtörténeti értékelését végezte el. A délutáni szekció előadásai szoros tematikus egységben és érdemben egészítve ki a korábbi tanácskozást a megtérés illetve áttérés, tehát börtön és konverzió jelentőségére mutattak rá Baricz Ágnes és Svorad Zavarsky révén, míg Maczelka Csaba a XVI. századi Gálfi János kivégzése előtt keletkezett emlékiratának fragmentumait vizsgálta eredeti módon. A szekció és az angol nyelvű tanácskozás lezárását Bernard Adams esszéje biztosította, amely az írás, fordítás és a bezártság, sőt a termékeny magány relációjára kérdezett rá.

A konferencia harmadik napján kizárólag magyar nyelvű előadások hangzottak el. A nap első szekciója Bethlen Miklós életművének és különösen önéletírásának filológiai (Simon József), eszmetörténeti (Nagy Levente), illetve magánéleti (Petrőczi Éva) vonatkozásait reflektálta. A nap második szekciója a magyar hagyomány börtönnel és börtönirodalommal kapcsolatos főbb szerzőit tekintette át a morvaországi lutheránus menekültektől (Papp Ingrid) a magyar gályarabokon át (Csorba Dávid) egészen a közköltészet releváns szöveghagyományáig (Csörsz Rumen István). Az utolsó előtti ülés két magyar rab, Bethlen Miklós (Orlovszky Géza) és Wathay Ferenc (Amedeo di Francesco) életéről és világlátásáról adott beszámolót. Az utolsó szekció előadásai előbb a neolatin hagyomány szövegeit és börtönviselt, illetve emigráns szerzőit, azaz Oláh Miklós (Szilágyi Emőke Rita) és Johannes Bocatius (Tóth Gergely) esetét vizsgálták, majd zárásképpen elhangzott az a különleges előadás (Szilágyi Márton), amely már a kora újkori börtön-irodalom XVIII‒XIX. századi recepciójának lehetőségét mérlegelte.

A résztvevők sokrétű tájékoztatása érdekében reprezentatív magyar és angol nyelvű programfüzet készült. Ebbe a két kis kiadványba a konferencia menetrendjén kívül a témához kapcsolódó illusztrációk és irodalmi szemelvények is bekerültek.

Összességében nézve a konferencia az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében készülő új irodalomtörténeti szintézis számára szükséges alapkutatások területének kiszélesítését is szolgálta, hiszen a választott téma a régi magyar próza egyik jelentős szövegkorpuszának és genezisének alapkérdéseit érintette. Hosszú évtizedek után Bethlen Miklós életművét sikerült korszerű módszertanokkal és kortárs, érvényes szakmai kontextusokba megjelenítve értékelni, melynek során nem a meg- és visszaemlékezés kötelező gesztusa és pátosza volt a meghatározó, hanem a komparatív szempontok alapján működő, a külföldi tudományosság jelentős szaktekintélyeit megszólító, sokszorosan reflektált, profi módon szervezett tudományos tanácskozás és eszmecsere. A konferencia előadásai egy magyar és egy angol nyelvű tanulmánykötetben kerülnek publikálásra. Az angol nyelvű kötet a REFO500 Academic Studies sorozatban fog megjelenni a Vandenhoeck&Ruprecht kiadónál.

Solitudo Transylvaniae. Bethlen Miklós és kora

Kolozsvár, 2016. 04. 15. Nemzetközi konferencia és kiállításmegnyitó

A Bethlen Miklós-emlékév második nagy programjára 2016. április 15-én Kolozsvárott került sor, a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár társszervezésében. Az egész napos nemzetközi konferencia, melyet Bethlen Miklós és kortársai emlékezetének, illetve utóéletének szenteltek, rengeteg új eredménnyel járult hozzá a kutatáshoz. Az előadások magyar és román nyelven hangzottak el, a hallgatóságot szinkrontolmácsolás segítette. Az intézet munkatársai közül Jankovics József és Tóth Zsombor tartottak előadást, illetve vezettek szekciót. A konferencia anyaga előreláthatólag angol nyelven jelenik majd meg a Philobiblion kiadványaként.

A második és harmadik szekció közti szünetben került sor a konferenciához kapcsolódó kiállítás megnyitójára az Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményének termében. A tárlókban Bethlen Miklós műveinek autográf és későbbi kéziratai mellett bemutatásra kerültek olvasmányainak egykorú kiadványai és az olyan művek kéziratai is, melyekre Bethlen hatással volt.

A kiállítás román-magyar kétnyelvű katalógusa innen letölthető.

Az alábbi linkeken a miskolci Bethlen Miklós-konferenciával kapcsolatos legfrissebb információk találhatók a regisztrációról, a szállásokról és a programról.

2. számú körlevél

Szállások

Program

VÁLTOZÁS a regisztrációval kapcsolatban!!!

Az MTA BTK könyvelési szabályzatában bekövetkezett változás miatt kötelesek vagyunk mindenkinek számlát kiállítani, aki regisztrál a miskolci Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom című rendezvényünkre. Ennek fényében kérünk mindenkit, hogy a regisztrációs díj befizetését követően írja meg e-mailben Máté Ágnesnek (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) nevét és az intézményi, illetve otthoni (állandó) lakcímét, amelyre a számlát kiállíttathatjuk.
A regisztráció (banki átutalás napja) határideje május 6., azaz jövő hét péntek. A regisztráció részleteit 2. körlevelünkben megírtuk, illetve az letölthető a Bethlen-emlékév weboldaláról is.

Köszönettel
                         a Szervezők

A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, a kolozsvári Res Bibliothecaria Egyesület és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest szervezésében kétnyelvű konferenciát tartanak Kolozsváron Solitudo Transilvaniae. Bethlen Miklós és kora címmel. A Refo500 programsorozat részeként megszervezett konferencia keretében egy kiállítás megnyitójára is sor kerül.

Az esemény társszervezője a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Középkor-, kora újkor- és művészettörténeti tanszéke.

Az esemény időpontja és helyszíne: 2016. április 15., Kolozsvár, Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár

A magyar-román kétnyelvű konferencia meghívója és részletes programja innen és innen letölthető.