Irodalomelméleti osztály
Az osztály hírei
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1662
A megújult Literatura folyóirat február 4-én (kedden) 16:00 órakor lapszámbemutatót tartott a Penna Bölcsész Könyvesboltban (1053 Budapest, Magyar utca 40.).
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Bojti Zsolt, Bozsoki Petra, Glózer Rita, Havasréti József és moderátorként Szolláth Dávid.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1387
Mi újat vagy legalábbis mi mást tud mondani az irodalomtörténet és a poétikai elemzés a történelmi traumákról a történetíráshoz képest azokban az időkben, amikor a „sok” emlékezés, úgy tűnik, hiába próbál gátat vetni a feledésnek? A kötet irodalmi művekben vizsgálja 20. századi magyar és európai történelmi traumák megjelenítését.
A könyv első része Budapest 1944–1945-ös ostromáról és a vészkorszakról írt művekkel foglalkozik, közülük is azokkal, melyek a háború befejezését követő néhány évben születtek: fejezetei írók és közemberek naplóit, illetve a közvetlenül a háború utáni időszakban írott és kiadott, ám mára némileg elfeledett műveit, Tersánszky Józsi Jenő regényeit, Déry Tibor elbeszéléseit, Karinthy Ferenc ostromtörténetét és Vas István verses-naplókötetét elemzik.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1978
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében az Irodalomelméleti Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály november elején közösen rendezett mesterkurzust a kortárs magyar próza alakulásáról.
A kortárs irodalom (ideális esetben) az irodalomtudomány provokációja. Amikor jól működik, amikor újat hoz, akkor arra készteti a kritikust és az irodalomtudóst, hogy újragondolja előfeltevéseit. A kortárs irodalom (ideális esetben) a fiatalok csábítója is, akik feltehetőleg nem a szüleik és a nagyszüleik kedvenceit akarják olvasni, hanem keresik az újat, és fogékonyak az aktuálisra. A kortárs irodalom (már nem az ideális, hanem a tényleges mai magyar) az utóbbi években nemzetközi figyelmet is kelt, ami új szakmai lehetőségeket nyit, és feladatokat ad a kritikusoknak, irodalomtudósoknak.
Ezek a megfontolások álltak a MaiMagyar címmel rendezett mesterkurzus meghirdetésének hátterében. És az a belátás, hogy a közelmúlt magyar prózájának a netes és a folyóirat-kritikánál elmélyültebb értelmezésében az Irodalomtudományi Intézet munkatársai is hathatósan tudják segíteni az ezen a területen kutató doktori hallgatókat. Ezek a belátások a 2018 novemberében A kortárs próza újabb fejleményei címmel Deczki Sarolta által szervezett konferencia után fogalmazódtak meg. A Mai Magyar mesterkurzus tehát a tavalyi konferencia egyik következménye. A mostani, első alkalom eredményes volt, és mi, szervezők reméljük, hogy ha sikerül rendszeresíteni, a MaiMagyar idővel a határon túli és inneni PhD-hallgatók fontos tudományos fóruma lehet.
A 2019. november 4–8. között lezajlott esemény négynapos programjának tematikai csoportjai többé-kevésbé lefedték a kortárs magyar próza főbb tendenciáit és fontosabb kérdéseit. Többen adtak elő a huszadik századi traumatikus múlt emlékezetét formáló történelmi regényekről, a kortárs szegénységirodalomról, a női szempontú narráció térnyeréséről, a fordítás és a kulturális transzferek kérdéseiről. Az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Deczki Sarolta, Földes Györgyi, Hites Sándor, Kappanyos András, Kálmán C. György, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott előadást, rajtuk kívül pedig meghívott előadók is bekapcsolódtak. Bagi Zsolt (PTE), Károlyi Csaba (Élet és irodalom) Vásári Melinda (ELTE, Műút folyóirat) vállalták, hogy pusztán ügyszeretetből részt vesznek a munkában. Károlyi Csaba és Vásári Melinda, valamint Kálmán C. György a Deczki Sarolta által vezetett csütörtök délutáni kerekasztal-beszélgetésen a kortárs magyar próza tendenciáiról tartott folytatott vitában közreműködött.
A mesterkurzus főszereplői azonban mégiscsak a PhD-hallgatók voltak. Káli Anita (ME, BTK ITI), Melhardt Gergő (ELTE), Radics Rudolf (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Rálik Alexandra (SzTE), Schäffer Anett (ME) mind igen komolyan vették a feladatot és magas színvonalú dolgozattal érkeztek. Visszajelzéseik alapján úgy tűnt, hogy mindannyian ismeretekkel és szakmai kapcsolatokkal gazdagabban tértek haza. A MaiMagyar mesterkurzus számukra talán többet is ér, mint egy átlagos tudományos konferencia (ahol 15–20 perces előadásukra többnyire legfeljebb két-három bátorító vagy bíráló megjegyzést kapnak), hiszen a mesterkurzus alkalmával doktori iskolájuktól független kutatók is elolvassák, és másfél órás üléseken részletesen véleményezik készülő disszertációjuk egy-egy fejezetét.
Mi, szervezők, köszönjük a hallgatók részvételét, az intézeti és a máshonnan érkezett előadók hozzájárulását, és nagyon reméljük, hogy lesz lehetőség a folytatásra.
Deczki Sarolta, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 908
Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.
Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. november 19-én 11:00 órakor került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében, ahol Hajdu Péter, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán tartott vitaindító előadást.
A téma ezúttal a Hungarian Literature as World Literature / Magyar irodalom mint világirodalom címmel készülő, a magyar irodalom világirodalmi percepcióját és kapcsolódási pontjait áttekintő többszerzős angol nyelvű monográfia koncepciójáról Kolozsvárott tartott workshop eredményeinek ismertetése volt.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1312
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2019. október 4–5-én zajlott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozatának éves nemzetközi konferenciája Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai – Networking Comparative Literature: Networks and World Literature címmel. A nemzetközi konferencia egyik szervezője volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete is.
A magas színvonalú konferencián intézetünk több munkatársa vett részt. Plenáris előadást tartott Minkó Mihállyal (Databánya) és Parádi Andreával (PIM) közösen Maróthy Szilvia A Nyugat és korszakának teljes hálózata helyett – Kapcsolati hálók felrajzolásának nehézségei címmel, amelyben a Nyugat és a Napkelet folyóirat példáján mutatták be az adatgyűjtés, adattisztítás, illetve a hálózatelemzés és -vizualizáció egymásra épülését. Hites Sándor "keynote lecture"-t tartott On the Correspondence between Carlyle and Goethe and its networks of Weltliteratur címmel, valamint előadással szerepelt Kálmán C. György és Szolláth Dávid.
Külön szekcióban beszélték meg a résztvevők a Romániában már elkészült, az Irodalomtudományi Intézetben pedig tervbe vett világirodalmi kontextusú nemzeti irodalomtörténetek problémáit. Ezt a munkamegbeszélést az Irodalomelméleti Osztály szervezte, együttműködve az Irodalomtudományi Intézet egyik Lendület-kutatócsoportjával (A 19. századi irodalom politikai gazdaságtana) – itt Hajdu Péter tartotta a vitaindítót, Z. Varga Zoltán és Hites Sándor pedig a vita résztvevőiként szerepeltek.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 920
2019. június 19–21. között Madridban rendezték meg az International Auto/Biographic Association európai szervezetének (IABA Europe) kongresszusát. A 2019 tanácskozás témája – Knowing the Self: Auto/Biographical Narratives and the History of Knowledge – az élettörténeti narratívákat a tudás történetének perspektívájába állítja.
A háromnapos konferencián több mint száz előadás hangzott el, az előadók között felvonultatva az (ön)életrajz-kutatások legfontosabb európai és tengerentúli tudományos szaktekintélyeit. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs a „Life Narratives from the Eastern Bloc as Contested sources of Historical Knowledge” című szekcióban tartott előadást Historical Trauma and Social Usages of Testimonies in Hungary címmel, amelyben magyar példákon keresztül vizsgálta, hogy a történelmi traumák különféle irodalmi és önéletrajzi ábrázolásai miként vesznek részt a történelmi esemény kollektív feldolgozásának munkájában.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 1000
2019. május 24–25. között Párizsban rendezték meg a Journaux d’écrivains: entre pratique d'écriture ordinaire et littérature (XIX–XXI siècles) című nemzetközi irodalomtudományi konferenciát a Centre de civilisation polonaise, Sorbonne – Université Paris IV. és az Équipe Autobiographie et Correspondances ITEM (CNRS/ENS) közös szervezésében.
A francia és angol nyelvű konferencián részt vevő kutatók az irodalmi naplók modern történetét vizsgálták előadásaikban. A konferencia második napján külön szekció foglalkozott a modern magyar irodalom néhány fontos írói naplójával, többek között a keletkezéstörténet, a kiadástörténet, illetve a napló életműben játszott szerepét kutatva. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének képviseletében Z. Varga Zoltán tudományos főmunkatárs tartott előadást Esterházy, l’intimiste: de l’autofiction au journal personnel post-moderne címmel, amelyben Esterházy Péter két kései, naplóformában írott művét, illetve az életmű autofikciós stratégiáit elemezte.
- Részletek
- Kategória: Irodalomelméleti osztály
- Találatok: 990
Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.
Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.
A sorozat legutóbbi rendezvényére 2019. június 11-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hódosy Annamária, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének oktatója volt, aki 2018-ban megjelent Biomozi című könyvéről tartott vitaindító előadást.
Ehhez kapcsolódóan Hajdu Péter, az Irodalomelméleti Osztály tudományos tanácsadója beszélt Simon Estok szintén 2018-as The Ecophobia Hypothesis című könyvéről.
További cikkeink...
7. oldal / 10