Jankovics József hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában
- Részletek
- Kategória: Reneszánsz osztály
- Találatok: 122
Az MTA Könyvtár és Információs központ Tudóskönyvtárak című sorozatának 2026. május 21-én 16:00 órakor kezdődő eseménye Jankovics József (1949–2021) hagyatékát mutatja be, amely családja támogató közreműködésével az Akadémiai Könyvtárba kerülve a feldolgozást követően a sorozat méltó darabja lett.
Jankovics József sokoldalú irodalomtörténészként szűkebb szakterülete, a 17. századi magyar irodalom kutatása mellett kortárs írók, költők életművével is foglalkozott. A régi magyar irodalom összefüggéseinek vizsgálata során nagy hangsúlyt helyezett a szövegek közzétételére. 2004 és 2013 között szellemi otthona, az MTA (BTK) Irodalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese volt, 1992-től 2015-ig az intézet Reneszánsz osztályát vezette. Kiváló szerkesztőként és irodalomszervezőként is tevékenykedett: például a Kortárs, a Nagyvilág, a Mozgó Világ és Hungarológiai Értesítő folyóiratok és többek között a Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozatának szerkesztője volt.
A meghívó és az MTA Könyvtár és Információs Központ májusi rendezvényeinek programfüzete letölthető.
Helyszín: MTA Székház, Tudós kávézó és Vörösmarty-terem
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)
Mohács500 árnyékában – történetírás és történetiség a régi magyar irodalomban
- Részletek
- Kategória: Reneszánsz osztály
- Találatok: 166
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz osztálya, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, annak Magyar Irodalmi Intézete és Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke, a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve Mohács500 árnyékában. Történetírás és történetiség a régi magyar irodalomban címmel 2026. május 27–30. között Szegeden rendezi meg éves konferenciáját.
A konferencia címe és hívószava, a Mohács500 árnyékában jelzi, hogy a rendezvény illeszkedik az évforduló programkínálatába, valamint kifejezi, hogy a tanácskozás célja leginkább annak vizsgálata, hogy az ország széthullásával előálló, a korábbi viszonyokat felforgató, zavaros, ám tartósnak bizonyuló történelmi helyzet hogyan tette egyre érzékenyebbé – a következő „másfél évszázadban” folyamatos válaszkeresésre kényszerült – elődeinket a történeti érdeklődésű műfajok iránt, és a 16–17. (bizonyos keretek között a 18.) századi irodalmat milyen viszony fűzi ehhez a tragikus és súlyos ellentmondásokkal terhelt történelmi korhoz.
Otthontalanság és hazatérés – Agota Kristofra emlékeztek Kőszegen
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 180
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) 2026. május 19-én Agota hazaér – Élménybeszélgetés sétával, zenével Kőszegen címmel rendezett egész napos programot a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai, Deczki Sarolta és Földes Györgyi részvételével Az otthontalanság poétikája. Tanulmányok Agota Kristofról című kötethez kapcsolódva.
A 10:30-kor kezdődő műhelybeszélgetésen a Szemző Házban a kötet tapasztalatait, tanulságait, a jövőbeli feladatokat ismertették a kutatócsoport tagjai és a kötet szerzői. A délutáni séta olyan helyekre vezetett, amelyeket Agota Kristof fontosnak tartott Kőszegen, majd 17:00 órától a kőszegi zsinagógában a szerzők és szerkesztők műhelytitkokba avatták be a hallgatóságot.
Az esemény magyar és angol nyelven zajlott.
A világirodalom öt gazdasága – könyvbemutató
- Részletek
- Kategória: XIX. századi osztály
- Találatok: 129
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézete 2026. május 13-án tartotta az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Hites Sándor irodalomtörténész a Cambridge University Press összehasonlító irodalomtudományi sorozatában megjelent Five Economies of World Literature [A világirodalom öt gazdasága] című monográfiájának a bemutatóját.
A kötet a „világirodalom” fogalmára vonatkozó 19. századi koncepciók átfogó átértelmezésével mutatja meg, hogy azok az egykorú európai gazdaságtani gondolkodással kölcsönhatásban jöttek létre. A fejezetek támája a világirodalom forgalmazásának öt gazdasági modellje: szabadkereskedelem, ajándékozás, tervgazdaság, nemzeti protekcionizmus, közös tulajdon.
A szerzővel kolozsvári irodalomtörténészek, komparatisták beszélgettek: Alex Goldis, Mihaela Ursa és T. Szabó Levente.
A meghívó letölthető.
Kerekasztal-beszélgetés Esterházy Péter emlékére
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 186
Esterházy Péter halálának közelgő 10. évfordulója alkalmából Nyelv, szabadság, irónia címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést Nagyváradon 2026. május 15-én a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid és Boka László közreműködésével, a Festum Varadinum programjának keretében, a „Vendégoktatók a magyar kultúráért” program támogatásával.
Zolnai Béla művei – könyvbemutató Kolozsváron
- Részletek
- Kategória: Bibliográfiai osztály
- Találatok: 177
Kolozsváron 2026. május 14-én mutatták be Zolnai Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár két kötetét. Az 1944 márciusa és 1945 májusa között vezetett kolozsvári naplóból a Napló 1944. március 8. – 1945. május 8. című kötet, valamint a Garázda Péter vallomásai című regény kritikai kiadásai a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársai, Tüskés Anna és Tüskés Gábor közreműködésével készültek.
Helyszín: Kolozsvár, Történeti Intézet, díszterem
A világirodalom praxisai – Helikon-lapszámbemutató
- Részletek
- Kategória: Modern magyar irodalmi osztály
- Találatok: 180
Populáris műfajok és témák a francia Enciklopédiában
- Részletek
- Kategória: XVIII. századi osztály
- Találatok: 78
Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet XVIII. századi osztálya 2026. május 12-én vitaülést rendezett, amelyen Közmondástól kolportázsig. Populáris műfajok és témák a francia Enciklopédiában címmel Szász Géza tartott előadást.
Az előadás a ma minden korábbinál jobban kutatható Enciklopédia populáris műfajokat, illetve jelenségeket tárgyaló szócikkeinek fordítása alapján ismertette a néphagyomány egyes elemeivel kapcsolatos filozofikus álláspontot, a szócikkek belső szervezőelveit, forrásanyagát és egymáshoz való viszonyát, valamint az egyes populáris műfajok és jelenségek tárgyalásakor megfogalmazott irodalom- vagy társadalomkritikát.