A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet szemantikus adatbázisában nyilvánosan elérhetővé vált Hajnóczy Péter (1942–1981) részben lappangó, évtizedekig csak korlátozottan kutatható hagyatéka. A gyűjtemény csaknem tízezer oldalnyi kéziratot, levelezést, hivatalos iratot, fotót és tárgyi dokumentációt tartalmaz.
A digitális archívum egyik különlegessége, hogy a hagyományos kézirattári katalógus logikáját szemantikus tudásgráfrendszerrel ötvözi, és ezzel a hazai számítógépes bölcsészet első ilyen megvalósult vállalkozásaként teljes személyes és poétikai univerzumot tesz rekonstruálhatóvá.
A Hajnóczy Péter hagyatéki adatbázis és bibliográfia az örökös, Végh Ágnes jóváhagyásával szabadon hozzáférhető az ITIdata oldalán. Felelős szerkesztője Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa, a projekt szakmai felelőse Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa.
A Hajnóczy-archívum részletes bemutatása letölthető, képekkel illusztrált ismertetése a Litera irodalmi portálon is olvasható.
A londoni Bloomsbury kiadó Literatures as World Literature [Irodalmak mint világirodalom] című, a nemzetközi irodalomtudományban meghatározó sorozatában Hungarian Literature as World Literature [Magyar irodalom mint világirodalom] címmel megjelent tanulmánykötet a magyar irodalom világirodalmi összefüggéseinek, fordításának és recepciójának főbb állomásait tekinti át a kora újkortól a közelmúltig. A kötetet a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Irodalomelméleti osztályának két munkatársa, Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán szerkesztette.
Az Irodalomtudományi Intézet kezdeményezésére, az intézet osztályainak, a magyarországi és határon túli komparatista műhelyek kutatóinak együttműködésében készült kötet fejezetei színes esettanulmányokban tárgyalják a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolódásait, az átvitel és az átvétel dinamikáját: hogy milyen helyi jellegzetességek, milyen geopolitikai kontextus és térségi történelmi tapasztalat függvényében alakulnak ki és fogalmazódnak meg válaszok globális poétikai, eszmetörténeti kérdésekre.
Az angol nyelvű kötet a külföldi és a magyar olvasók számára egyaránt lehetővé teszi, hogy világirodalmi tekintettel nézzenek a magyar irodalom szövegeire, hagyományaira, intézményeire, közvetítő rendszereire, így a magyar irodalomtörténet-írás számára is új perspektívákat kínál.
A kötet tartalomjegyzéke és egy tanulmánya a kiadó honlapján olvasható.
Mély fájdalommal fogadtuk a hírt, hogy 2026. június 29-én, életének 100. évében, türelemmel viselt betegség után meghalt T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori munkatársa. Nagyapja, Erdélyi János, illetve édesapja, Erdélyi Pál gazdag hagyatékának rendszerezője, forráskiadások és monográfiák szerzője volt. Kritikatörténeti munkásságáért 2016-ban Tarnai Andor-díjat kapott.
Emlékét szeretettel őrizzük.
T. Erdélyi Ilona hamvait 2026. július 29-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti Temetőben. A gyászmisét augusztus 5-én 18:00 órakor tartják a Budai Kapucinus (Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia) templomban (1011 Budapest, Fő utca 32.).
Értesítjük kedves partnereinket és látogatóinkat, hogy 2026. augusztus 8-tól augusztus 23-ig a munkatársak kötelező nyári szabadsága idején az intézet zárva tart.
Az Eötvös Könyvtár július 20-tól augusztus 7-ig csak keddenként 9:00–17:00 óra között tart nyitva, augusztus 25-től ismét a korábbi nyitvatartással, kedden és szerdán 9:00–17:00 óra között várja az olvasókat.
Megértésüket köszönjük.
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja (ELTE HTK) főigazgatója pályázatot hirdet tudományos munkatárs munkakör betöltésére a HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetben. Kutatási téma: textológiai és történeti kutatások a 19. századi magyarországi irodalomban.
Beküldési határidő: 2026. július 30. 
A szakmai zsűri a legjobb pályázati anyagot beküldő jelentkezőket 2026. szeptember 1. és 11. között szóbeli fordulóra hívja. A pályázatok elbírálásának határideje szeptember 15.; az állás 2026. október 1-től vagy megállapodás alapján későbbi időponttól betölthető.
A részletes pályázati feltételeket a letölthető pályázati felhívás tartalmazza, amely a Humán Tudományok Kutatóközpontja honlapján is elérhető.
A HTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2026. június 30-án online vitaülést rendezett, amelyen Bevezetés Brandolinihez címmel Almási Gábor tartott előadást.
Aurelio Lippo Brandolini (1454 k.–1497) azok közé a nagynevű itáliai humanisták közé tartozik, akik, mint például Antonio Bonfini vagy Galeotto Marzio magyarországi jelenlétükkel is hozzájárultak reneszánsz kultúra itteni virágzásához. Legfontosabb munkája A köztársaség és a királyság összehasonlítása című értekezés, amely James Hankins 2009-es kiadása óta lépett be a nemzetközi nyilvánosságba. Az előadás az életműről szóló hároméves kutatás ígéreteit, kihívásait, és első eredményeit ismertette, bevezetőt nyújtva Brandolini személyéhez és munkásságához.